A mesterséges intelligencia ma már rengeteg iparágat érint, és ez alól a reklámipar sem kivétel. Ma már tökéletes arcú és bőrű, valódinak ható, kifejezetten mesterségesen megalkotott virtuális influenszerek is reklámozhatják kedvenc termékeinket anélkül, hogy meg tudnánk különböztetni őket a valódiaktól.
A bőrük és az alakjuk mindig tökéletes, nincs rossz napjuk és nem válogatnak – a mesterséges intelligenciával alkotott influenszerek szépen lassan beszivárognak a közösségimédia-oldalainkra anélkül, hogy észrevennénk, nem is valódi emberek.
Aitana Lopezt például több mint 200 ezren követik a közösségi médiában. Szelfiket posztol koncertekről, és többek között az Olaplex hajápoló termékcsalád, valamint a Victoria’s Secret fehérnemű-óriás árucikkeit reklámozza.
A márkák körülbelül ezer dollárt fizetnek neki posztonként, és az sem zavarja őket, hogy nem is valódi ember teljesíti a kéréseiket.
Aitana egy mesterséges intelligencia segítségével létrehozott „virtuális influenszer”, és csupán az egyike annak a több száz digitális avatárnak, amely betört a 21 milliárd dollárosra nőtt tartalomkészítői piacra.
A virtuális influenszerek egyre népszerűbbek, emiatt pedig a valódiak aggódnak, hiszen csökken a megkeresésük, ez pedig bevételkieséshez vezethet. A Business Insider szerint azonban nem minden tartalomgyártó fél a munkája elvesztésétől, hiszen a „hitelességet” nem lehet csak úgy reprezentálni mesterséges intelligenciával. Sokan azért vásárolnak meg tartalomgyártó által reklámozott termékeket, mert az hiteles és szavahihető, hiszen sok influenszer valóban csak azokat a termékeket reklámozza, amellyekkel valóban elégedett.
Az elmúlt néhány évben voltak nagy feltűnést keltő együttműködések luxusmárkák és virtuális influenszerek között, például Kim Kardashian sminkcsaládja, a KKW Beauty Noonoourival vagy a Louis Vuitton Ayayival.
A H&M egy virtuális influenszerrel készített reklámjának Instagram-elemzése azt mutatta, hogy
11-szer több embert ért el, és 91 százalékkal kevesebb költséget eredményezett egy személyre vetítve, mint egy hagyományos hirdetés.
Becky Owen, a Billion Dollar Boy globális marketing- és innovációs vezetője szerint bár a virtuális influenszerek nem befolyásolják úgy az eladásokat, mint a valódiak, mégis emlékezetes tartalom készül, amely növeli a márka ismertségét és pozitívan hat a vásárlókra. Emellett pedig divatossá váltak a hasonló tartalmak, így a nagyobb brandek példája magával rántja a kisebb vállalatokat is, amelyek igyekeznek felzárkózni.
Rebecca McGrath, a Mintel média- és technológia-társigazgatója hozzátette, hogy
a közös munka is sokszor egyszerűbb a virtuális tartalomgyártókkal, hiszen nincsenek saját igényei, véleménye, és nem vétózza meg a vállalatok ötleteit vagy felkérését.
A valódi tartalomgyártók szerint az az egyik fő probléma virtuális társaikkal, hogy nem jelölik meg, hogy MI készítette őket. Bár néhány esetben – például a rajzfilmesebb karaktereknél – egyértelmű, azonban némelyikről nagyon nehéz megmondani, hogy nem valódi.
Pedig ez egy igen fontos információ, hiszen az Instagramhoz hasonló
közösségimédia-oldalak szereplői hatással vannak a fiatalok önképére, akik azt hihetik, hogy az általuk valósnak hitt virtuális tartalomgyártó valóban minden nap tökéletesen néz ki, mindig jókedve van, mindig van ideje és pénze utazni.
Összességében az Aitanához és társaihoz hasonló, mesterséges intelligenciával alkotott tartalomgyártók jelentős változásokat hoznak az influenszermarketing világába. Hiperrealisztikus képeikkel és tökéletes megjelenésükkel lassacskán meghódítják a közösségi médiát, ezzel együtt pedig egyre inkább felvetik a kérdést a valódiság és a digitális reprezentáció határairól.
Címlapfotó: Shutterstock
A Samsung bejelentette, hogy az év első felében piacra dobja régóta várt mesterséges intelligenciával (MI-vel) felszerelt robotját, a Ballie-t. A guruló robotasszisztens egyesíti magában a mesterséges intelligencia, az okosotthon-vezérlés és a hordozható projektor funkcióit. A CES 2025 technológiai kiállításon bemutatott eszköz jelentős előrelépést mutat a 2020-as koncepcióhoz képest
A finn Oura 200 millió dolláros tőkebevonást hajtott végre, ami 5,2 milliárd dollárra emelte a cég értékét. Az okosgyűrűket gyártó vállalat sikere jelzi, hogy az egészségügyi technológiai szektor továbbra is vonzó befektetési célpont. Az Oura értékesítése tavaly több mint duplájára nőtt, ami mutatja a viselhető technológiák iránti növekvő keresletet
A mesterséges intelligencia megjelenése a hadviselésben radikálisan formálja át a modern háborúk arculatát. Az autonóm fegyverek fejlesztése komoly etikai kérdéseket vet fel, miközben a nagyhatalmak versenyfutása már elkezdődött.
A Huawei célja, hogy az autóipari beszállítók között a német Bosch kínai megfelelője legyen – derült ki Hszü Cse-csün elnök nyilatkozatából. A vállalat nem tervez saját gépkocsikat gyártani, hanem ehelyett a hardver és a szoftver fejlesztésére koncentrál. A kínai techóriás már most számos autógyártóval működik együtt, és tavaly 655 millió dolláros bevételt ért el az autóipari üzletágában.
Európa komoly lemaradással küzd a félvezetők gyártása terén, pedig a mesterséges intelligencia 2030-ra akár 600 milliárd dollárral járulhat hozzá a kontinens gazdaságához. Az USA és Kína technológiai dominanciája arra ösztönzi az európai ágazatot, hogy többet fektessenek be az MI-értéklánc egyes területeibe.
Több kontinensen és szektorban is lavinát indíthat el a döntés.
Az ötven év körüli férfi a kórház kápolnájában vetett véget az életének.
Az áthúzódó hatás miatt a 2025-ös gazdasági növekedésben jelentős szerepe lesz a magyar gazdaság 2024 utolsó három hónapjában nyújtott teljesítményének. Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
